Vasárnap különleges hangulat lengte be Köröstárkányt, ahol a helyi közösség a népviselet napját ünnepelte, összekötve a hagyományokat a jelen örömeivel. A Fekete-Körös völgyében ismert és nagy becsben tartott tárkányi népviselet ismét reflektorfénybe került, méltón bizonyítva, miért örvend országos, sőt nemzetközi elismertségnek.

A népviselet napjának ötlete Hrágyel Dóra pedagógus nevéhez fűződik, aki az „Egy nap népviseletben” című kezdeményezéssel indította útjára ezt a mozgalmat. 2015 óta április 24-én ünneplik a népviselet napját, amely évről évre egyre több helyen, a világ minden táján követőkre talál. A népviselet napjának küldetése, hogy felhívja a figyelmet az értékeinkre: ezek a viseletdarabok nem csupán múltbéli emlékek, hanem élő kapcsok elődeink és a jelen között, kulturális örökségünk részei, amelyekre méltán lehetünk büszkék.

A köröstárkányi ünnepség a reggeli istentisztelettel vette kezdetét, ahol Sebestyén László Ede lelkipásztor hirdetett igét. Prédikációjában többször is hangsúlyozta a hagyományok megőrzésének fontosságát, kiemelve, hogy a népviselet nem csupán ruhadarab, hanem a közösségi identitás egyik legszebb és legerősebb kifejezője.

Az istentisztelet végén Micle Rozália tanítónő, az esemény egyik lelkes szervezője fejezte ki gondolatait: „A mai nappal az volt a célunk, hogy a táncosokon kívül más is öltözzön viseletbe, s mindezt megörökítve maradjon egy szép emlék mindenkinek, főként a Százszorszép Néptáncegyüttes tagjainak, akik ebben az évben ünneplik fennállásuk 10 éves jubileumát” – mondta meghatottan. Hangsúlyozta, hogy tíz évvel ezelőtt még néhány saját készítésű, illetve néhai Barka Julcsa néni által varrott iskolai viseletben léptek fel a gyerekek, míg ma már az Ifjúsági Egyesület  ,a Csoóri Sándor Program, a KCSSZ és a K.N.E támogatásának köszönhetően új, gyönyörű viseletekben pompázhatnak.

Micle Rozália köszönetét fejezte ki Gyulai Teréz néninek és családjának, akik a ruhák varrásában segédkeztek, és háláját tolmácsolta az egész közösség nevében: „Isten éltesse még sokáig, hogy tudjon sok szép ruhát varrni a lányoknak és az asszonyoknak is, hiszen van rá igény.”A tanítónő azt is megfogalmazta, hogy jó lenne hagyományt teremteni: legyen minden évben a népviselet napjához legközelebb eső vasárnap a szépségről, hagyományról és az együtt megélt pillanatokról szóló ünnep Köröstárkányban.

Az istentisztelet után a közösség tagjai a kultúrházba vonultak szeretetvendégségre, majd  táncházi mulatságon vettek részt, ahol a Százszorszép Néptáncegyüttes fiataljai  együtt ropták a táncot, színes viseletekben, boldog mosollyal. A hagyományaink megőrzése nem csupán a múlt tisztelete, hanem a jövő záloga is!